őskelta nyelv

  -> szigeti kelta
         -> gael nyelvek
                   - ír nyelv ( 538 283 beszélő)
                   - skót nyelv ( 58 000 beszélő)
                   - manx nyelv( 1689 beszélő)
         -> brit nyelvek
                   - cornwalli( 3000 beszélő)
                   - walesi( 610 000 beszélő)
 
  -> szárazföldi kelta
                   - breton  ( 250 000 beszélő)
                   - gall (kihalt)
                   - galata (kihalt)

A számokból kiderül, hogy több mint egymillió ember beszéli folyékonyan az egykori kelták nyelvének  valamely változatát, továbbá még jónéhány millió rendelkezik valamilyen szintű tudással.

Főként Cymru ( ejtsd: kámri) vagyis Wales területén beszélik.  A nyelv saját nyelvén: cymraeg ( kámráeg) ,azaz, walesi. Két ága van: észak-walesi és dél-walesi. Az északi dialektust főként az anyanyelvűek beszélik, így az bonyolultabb, de a déli, Cardiff-ban és környékén beszélt fajtája valamivel könnyebb. 

Mivel az északi dialektusa az, amelyet többször használnak, ezért abból adok egy kis ízelítőt. A nehezebb után a könnyebbre átállni már gyerekjáték.

( Pl:  északiul  'jönni':  dŵad
             déliül  'jönni':  dod )

A   = a magyar ,,a'' és ,,á'' hang közötti hang

B   = magyar B

C   = magyar K

Ch = a német ch erősebb ,,horkantós'' változata

D   = magyar D

Dd = az angol ,,the'' illetve ,,that'' szó 'th' -jának felel meg

E   = magyar E

F   = magyar V

Ff  = magyar F

G   = magyar G

Ng = az ,n'-et és a ,g'-t egyszerre ejtjük, orrhang

H   = magyar H

I     = magyar I

L    = magyar L

Ll   = ,h'-t illetve ,l'-et egyszerre próbáljuk ejteni

M   = magyar M

N   = magyar N

O   = magyar O

P   = magyar P

Ph  = magyar F

R   = magyar R

Rh = a ,h' -t és az ,r' -et egyszerre ejtjük 

S    = magyar ,sz' néha ,s'

T    = magyar T

Th  = az angol ,,think'' vagy ,,thin'' szavak ,th'-ja

U    = magyar I

W   = magyar U

Y    = ha egyszótagú a szó, akkor általában ,a' és ,e' közötti hang, néha ,i' de ha több szótagú a szó és nem az első szótagban van, akkor mindig ,i

A magyarhoz hasonlóan, a walesi nyelvben is jelölik a hosszú, illetve rövid magánhangzókat:

a = normál
à = rövid
â = hosszú           pl: dŵad o ( dúad o) - jönni valahonnan ( észak-walesi)

A személyes névmások a walesi nyelvben a következők: 

i - én

ti- te

e - ő ( hímnem)

hi - ő ( nőnem, itt figyeljünk, ugyanis az angollal ellentétben itt a nőnemű alanyra vonatkozik)

ni - mi

chi - ti

nhw - ők (ejtsd: nhú) 

Létigék:

(E/1)    Adam dw i.   - Ádám vagyok.

(E/2)    Béla wyt ti. - Béla vagy.

(E/3)    Mae Jani. - Ő (hímnem) Jani.

(E/3)    Mae Kriszti. - Ő (nőnem) Kriszti.

(T/1)    Adam a Béla dyn ni. - Ádám és Béla vagyunk.

(T/2)    Kitti a Kriszti dych chi. - Kitti és Kriszti vagytok.

(T/3)    Kitti a Kriszti maen nhw. - Ők Kitti és Kriszti.